Ugy esett, hogy tegnap az IBM-es, "think" feliratu polomban mentem vasarolni.
Szemleltetnem alabb:
A "helyi kisbolt", ami nagysagrendileg a Vaci uton talalhato Tesco mereteit olti, s szintugy folyamatos nyitva tartassal uzemel, kb. 15-20 perc setanyi tavolsagra van: odafele 15, visszafele, a csomagok miatt, 20.
Errefele felettebb kihivonak szamito felirat miatt ketten is megallitottak az uzletben. Az elso, idosebb kozepkoru uriember percekig kerulgetett, latszolag ketes szandekkal szemlelve a polot (vagy ami benne van). Aztan erot vett magan, es odajott, azt mondta, nagyon tetszik a dizajn, orul, hogy ilyet lat, es az embereknek tenyleg sokkal tobbet kene gondolkodniuk. Majd elmeselt egy kozepesen polgarpukkaszto sztorit arrol, hogyan kene mukodniuk a munkahelyeknek. Elmondasa szerint egy napsuteses delutanon az irodajaban elmelkedett, hatradolve, az asztalra felpakolt labbakal (pont, mint a filmekben!), mikoris betevedt hozza a fonoke, s udvariasan erdeklodott, ugyan mit muvel. Mire nemes eleganciaval ez volt a valasz: gondolkodom. A fonoknek nem volt tobb kerdese. Szerinte ez viszi elorebb a vilagot.
A masik reakcio a maga egyszerusegeben sokkal kedvesebben hangzik: a fiatalember, aki azert all a penztarak vegeben, hogy zacskokba egyengesse a temerdek vasarolt arut, meglatvan a feliratot elkerekedett, artatlan bociszemekkel kijelentette, hogy o ugyan megprobalta, tisztesseggel - de ha tudnam, micsoda fajdalmat okozott! :)
